Szlovákiában gyakoribb az online bántalmazás, mint gondolnánk

Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia lakossága tisztában van azzal (derült ki egy 2023-as felmérésből), hogy a gyermekek egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve az online térben, ugyanakkor jóval kevesebben ismerik fel az online szexuális kizsákmányolás elterjedtségét. Vagyis, hiába tudjuk, hogy milyen veszélyeket rejt az online tér, vagy tagadjuk, vagy lekicsinyeljük azok jelentőségét, ennek oka lehet a szakemberek és intézmények körében is tapasztalható tudáshiány.

 

 

A jelenlegi kutatás célja

 

A Seeing the Unseen projekt keretében a Republikon személyes kutatást végzett a Visegrádi Négyek országaiban melynek célja, hogy világos képet adjon a gyermekeket érő digitális ártalmak mértékéről és jellegéről annak érdekében, hogy a probléma kapcsán összehangolt fellépés valósulhasson meg nemzeti, regionális és globális szinten.

 

A projekt keretében négy kvantitatív, kérdőíves kutatást végeztek, országonként egyet: Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban. A vizsgált sokaság a V4 országok 18-25 év közötti lakossága. A szlovák minta nagyobb arányban tartalmaz sérülékenyebb rétegeket, magasabb az intézetben nevelt fiatalok, és alacsonyabb a szüleik által neveltek aránya, amely hatással van az abúzusnak való kitettségre is.

 

Amit tudni érdemes?

 

A régióra általában jellemző, hogy a gyerekek többsége valamilyen szabályozott, korlátozott formában lép kapcsolatba a világhálóval. A szlovák fiatalok voltak a leginkább elhanyagoltak és legkevésbé szabályozottak, 35 százalékukról nevelőik nem tudták, mit csinálnak az interneten.

 

A V4 országok ifjúsága többnyire részesült digitális oktatásban. Magyarországon szinte minden fiatalra igaz ez, legyen szó iskolai tantárgyról, meghívott előadóról vagy más tanulási módról. Legkevésbé a lengyel fiatalok fértek hozzá digitális jóléti oktatáshoz, de 71 százalék itt is elmondhatja magáról, hogy részesült ilyen irányú oktatásban.

 

A vizsgált országokban egyértelműen ez látható, 18 éves korra a többség több, mint négy órát tölt a képernyő előtt, és jelentős azok aránya, akik 7 vagy több órát szentelnek a kijelzőnek.

 

Az adatok alapján elmondható, mentális egészség és digitális egyensúly tekintetében Lengyelország a leszakadás jeleit mutatja. A lengyel fiatalok viszonyításban magasabb képernyőidőről, szegényebb szociális életről és elégedettségről számolnak be, mint cseh és magyar kortársaik. A szlovákoknál a mintavételen is múlott a lengyelhez hasonló vagy azt is alul múló eredmény, itt volt a legalacsonyabb azok aránya, akiket szüleik neveltek fel; így még aggasztóbb, hogy a lengyel válaszadók a szlovák mintára hasonlítanak mentális és digitális jóléti szempontból, annak ellenére, hogy családszerkezetileg a cseh és magyar fiatalokra hajaznak.

 

A bántalmazás előfordulása

 

Lengyelországban és különösen Szlovákiában magasabb az online bántalmazásnak kitettek aránya, mint a másik két vizsgált országban. Szlovákiában a válaszadó fiatalok 37 százaléka, Lengyelországban egyharmada számolt be nagyobb mértékű bántalmazásról, míg a másik két országban ez az arány mindössze 9-10 százalék volt. Összességében elmondható, hogy nem mindennap éri bántalom a régió fiataljait, de a többség tapasztal online abúzust a gyermekkor során, különösen kamaszként. Az országok közti különbség szembetűnő, a szlovák és lengyel adat aggasztó.

 

A segítségnyújtás

 

A segítségkéréssel, segítségnyújtással kapcsolatban a bizalom mindenképpen központi fogalom.

 

Szlovákia a legbizalmatlanabb a segítő szereplőkkel szemben, különösen a szülőkbe és rendőrségbe vetett bizalom múlja itt alul a többi országban tapasztaltakat, és itt felerősödik a barátok (beleértve az online barátok) szerepe.

 

Megkérdezték azt is, milyen segítséget várna el a válaszadó, ha bántalmazás érné. A régió fiataljainak többsége nem kért segítséget, amikor online bántalmazás érte. A csehek 48, a magyarok 45, a lengyelek 38 százaléka egyálalán nem kért segítséget, ha korábban ily módon abúzusnak volt kitéve. A szlovák fiatalok nagyobb eséllyel kértek segítséget, egyharmaduk nyilatkozott ekképpen.

 

A régió fiataljainak többsége nem kért segítséget, amikor online bántalmazás érte. A csehek 48, a magyarok 45, a lengyelek 38 százaléka egyálalán nem kért segítséget, ha korábban ily módon abúzusnak volt kitéve. A szlovák fiatalok nagyobb eséllyel kértek segítséget, egyharmaduk nyilatkozott ekképpen.

 

 

 

Összefoglaló

 

A kutatás rámutat arra, hogy az online gyermekbántalmazás nem elszigetelt, hanem éppen, hogy gyakori jelenség a régióban. Sajnálatos módon Szlovákia kiemelkedően rossz eredményeket produkált: relatíve rossz mentális állapot, gyakori online bántalmazás, nem megfelelő vagy kielégítő segítségnyújtás.