Mi az utazás?
A definíció szerint utazás az, amikor az állandó lakhelyet elhagyjuk hoszabb időre.Az utazás célja lehet rekreáció, üzleti út,sportolási lehetőség, egészségügyi vagy továbbképzési távollét.Utazni lehet egyedül, párban, csoportban, szervezetten vagy önállóan. Használhatunk saját jarművet, buszt, vonatot, repülőt, hajót.Mehetünk országon belül vagy kívül, télen vagy nyáron....
Láthatják, hogy az utazásnak ezer arca van. Az utazónak is. Hisz lehetnek fiatalok, idősebbek, férfiak, nők, gyerekek, családok, barátok, nászutasok.Mehetnek először vagy már sokadszor ugyanarra a helyre.Lehet a kirándulás hátizsákos felfedezős vagy megszervezett minden luxussal kibélelt.
Temészetesen az emlékek is különbözően alakulhatnak. Szerethettük a helyet, szállást, látnivalót, esetleg csalódást okozott. Érdekes módon mindenkinek vannak olyan helyek a világon, amelyek látatlanban is szimpatikusak. Nem kell róla sokat tudni.Egyszerűen tetszik. Én így voltam pl. Portugáliával. Nem tudom miért volt szimpatikus. Lehet azért, mert a nagy Spanyolország mellett büszkén feszít a térképen mondván, hogy talán kicsi vagyok, de ugyanolyan izgalmas mint a nagy tesó. Aztán amikor sikerült első alkalommal eljutni csak egy hosszú hétvégét tölthettem ott. Pont esett, vacak idő volt,de teljesen levett a lábamról. Lelkendezve meséltem utána élményeimről.
Egy ismerősöm megérkezésem után ment ugyanoda mint én . Mikor megjött találkoztunk. Én teljesen felvillanyozva akartam megbeszélni a látottakat.
-Annyira kedvesen az emberek.- kezdem.
-Senki nem tud angolul.- mondta ő
-Tényleg? Én azt tapasztaltam, hogy nagyon segítőkészek és ha nem volt ott aki angolul tudott akkor elszaladtak és hoztak valakit aki tudott.
-A kaja is szar volt. Mindig csak hal.
-Nahát. Én sokszinűnek láttam a konyhájukat. Na és a sütik! Isteni a pasteis de nata.
-Az a vaníliás izé? Mindenhol csak az volt. Az ember megesz egyet- kettőt aztán elege lesz belőle.
-Nem tudom. Én minden nap megettem vagy ötöt és nem untam meg.
-Mindenesetre soha többet nem akarok Portugáliába menni.
-Érdekes. Én meg azon gondolkodom mikor mehetnék újra.
A csaj felhúzta a szemöldökét és úgy nézett rám, mint aki egy teljesen lökött, sajnálatra méltó emberre néz.
Ezt a beszélgetést végighallgatta egy barátnőm.
-Ha nem tudnám, hogy ugyanott voltatok kirándulni azt gondolnám, hogy neked milyen jól sikerült, míg neki, szegénynek, nem.
Erre eszembe jutott egy barátom gondolata. Amikor Angliába költözött pár hónap múlva szomorúan közölte, hogy hiába változtatta meg a földrajzi helyét magát ide is elhozta. Más lehet a környezet ha mindnre a szokott módon reagálsz szinte mindegy hol vagy.
Egy kínai út során történt , hogy a Jangtzén hajókáztunk.Kikötött a hajó és ki lehetett menni a patra megnézni egy szellemvárost. Pár utas felkerekedett, én inkább pihentem.Lassan szállingóztak vissza a hajóra, én meg mindekitől megkérdeztem, hogy milyen volt a városka.
-Hát kár volt az időért. Ilyen gagyi hely! A főutcán szinte semmi nincs. A helyi árusok tukmállják a bóvlit. Minden látnivaló messze volt, de fel se mentem volna a dombra ha nincs lift. Ilyen helyeken miért nincs lift? Tönkremegy az ember mire odaér.
Mire a hölgy befejezte a beszámolót odaért egy csupa mosoly utas is.
-Hogy tetszett a város?
-Hát ez valami bámulatos volt! Azok az aranyos boltocskák a főutcán! És igaz szellemváros, de tele van árusokkal. Sikerült is vennem pár cuki ajándékot az unokáimnak jó áron. A kilátás meg egyszerüen mesés volt!! A hegy tetején volt egy óriási buddha fej. Sajnos oda nem tudtam már eljutni, mert kevés volt az idő, de megérte a fáradtságot.
Az első utas ezt a beszámolót teljes csendben meghalgatta, majd szó nélkül elment.
Végezetül egy kedves idős hölgy odajött hozzám beszélgetni.
-Hogy tetszik a kirándulás?- kérdeztem
-Tudja kedveském már rengeteg helyen jártam. Nem mondhatom, hogy bejártam a világot, de sok országot meglátogattam. Megnéztem a csodálatos helyeket, meghalgattam a történeteket, kipróbáltam az italokat, ételeket és mire véget ért örömmel mentem haza. Minden út után boldogan konstatáltam, hogy milyen jó helyen élek, mennyire hálás vagyok azért, hogy ide születtem.
Hogy merre jártam is milyen élményekben volt részem azt legközelebb kezdem. Addig itt van egy kis vizuális ízelítő.
Folyt. köv.