• Gajdos Pribék Emese
  • Anya

2020

new years day 4691183 640Csend, nyugalom, elszigeteltség, félelem, bizonytalanság, elégedetlenség, düh, elfogadás és egyéb érzelmi kavalkádok sorozatát hozta számomra a 2020-as év, amely az átváltozások éve volt. Legalábbis számomra az eddigi legintenzívebb belső önmegismerésem szempontjából, de úgy gondolom, az emberiség nagyrészének is szerte a világon.

Bővebben

  • Mészáros Krisztina
  • Anya

Az orrából szedtem ki a legót, mert unatkozott! koronanaplók #18

20200330 105705Múlt héttől otthon végzem a szerkesztői munkám, a hanganyagokat is otthon rögzítem, amelyek aztán a Pátria rádió Krónika címet viselő hírösszefoglalójában hallgatható meg. A kollégáim nagy része is home officeban alkot, mindenki igyekszik a lehető legtöbbet kivenni a szerkesztőségi munkából, összetartunk. Működünk így is, úgy érzem, kitűnően. Na de milyen két gyerek mellett az otthoni munka tempója, igényessége? Leírom a ma reggelt, amolyan élénk példának!

Bővebben

  • Tóth Erika
  • Anya

Megállíthatatlan? - koronanaplók # 5

What is the easiest Forex strategy to implement Daily New ProductsSzeretem a tavaszt. Mindenestül. Szeretem, ahogy a természet ébredezik, újjászületik. A fákon megjelenő rügyek, a földből kibújó növények, a madarak vidám csicsergése, a napsütés, mind-mind azt a reményteli üzenetet közvetítik, hogy a télnek vége, kezdődik valami új, jobb. A kis széncinke is ezt énekli folyton a kertünkben, gondtalanul, fittyet hányva az egész világot átjáró, minden otthonba befészkelődött új érzésre, megtapasztalásra: a bizonytalanságra.

Bővebben

  • Bartalos Tóth Iveta
  • Anya

Ugye milyen jó nekem? - koronanaplók #2

89846901 2516631685291352 5363656623552200704 nMárcius 16 hétfő reggel van. Home office. De jó nekem, gondoltam elsőre, aztán az otthon kényelméből végzett munkához hozzáadtam, hogy két gyerekkel vagyok otthon akik vitázni (verekedni ) fognak, tanulni kell velük, mert a lecke online is jön, éhesek lesznek nullahuszonnégyben, miközben én telefonon, mailben oldom a munkahelyi feladatokat és akkor egy kicsit (nagyon) bepánikoltam. Aztán a konyhaszekrény pultjának támaszkodva ittam egy pohár vizet és ahogy az üvegpohár falán át rámvilágított az ablakból beszűrődő fény arra gondoltam: mégis, de jó nekem!!!

Annyi minden látszik most átrendeződni. Megváltozik az ember értékrendje, a kívánságai, a vágyai. Ugye ti is így élitek ezt meg?

Néhány hete még rohadtul sajnáltam magam. A húsvéti ünnepek alatt Velencébe és Padovába készültünk a családdal és a barátokkal,  a nyaralás előlege be van fizetve, az ősszel New Yorkba készültünk a barátnőkkel , egy végtelen világutazásként akartam megélni a negyvenedik életévemet, mert az ilyet csak így szabad és csak így lehet és eszerint is rendeztem azt el, majd az élet hirtelen mindent elvett, bizonytalanná tett, pedig valójában meg semmit sem vette el, ami igazán számít.

Tudjátok, egy jó ideje érzem már azt, hogy ez, amiben és ahogy élünk, nem fenntartható, nem normális, nem lehet többet elvenni a közösből, mint amennyit beleteszünk. Hogy olyan kevésnek elégnek kellene lennie, vagyis nem is kevésnek , sokkal inkább az egyszerű dolgoknak. Mi ezeket már nem is látjuk, pedig egy konfortos élethez is elég lenne egy kis ház vagy lakás, egy pici kert, egy kis autó, néhány öltözet ruha, akár mind egyszínű, kit érdekel, úgyse annak kellene számítania. Mi meg csak hajtunk, szebb legyen, jobb legyen, nagyobb, újabb, divatosabb, menőbb, be kell utaznunk a világot, látni, megélni mindent, mert aki semmit se lát, az nem is él, közben meg itt megy el előttünk az élet, itt van az élet, benne vagyunk, csak túlnézünk rajta ostobán a szebbre, a jobbra, a másra vágyva.

Bővebben

Made with love by Mert nőnek lenni jó. All rights Reserved.