Április vége van. Az erkélyemmel szemben két akácfa áll. Bennük gyönyörködöm március elejétől, ahogy az első erősebb napsugár kicsalogat egy pohár borral a kezemben, vagy akár már az első hópihék szállingózásakor, január elején. Csendben szemtanúi az életünknek az ,,agácik", ahogy nagypapa nevezte őket.
Sokan vágnak bele kenyérsütésbe manapság, érthető okokból. Örvendetes és természetes ez Csallóközben, a világ egyik legjobb búzát termő földjén. Ezért írok most a saját kenyeremről, bátorításul. 
4.nap
Kezdetnek talán meg kellene nézni egy könnyedebb filmet, mondjuk Tarr Bélától a Sátántangót. ( a rendezői változatot, úgy tudom az végtelen )
Átszámolni a porcukrot. (ha van persze)
Tegnap Mortimer végigsöpört Közép-Európán - olyan viharokról, amik már akkorák, hogy személynevet érdemelnek, eddig csak a hírekből hallottunk, - hát most ideértek.
Amikor itt a hideg idő, a madarak belopódznak kertjeinkbe és parkjainkba élelem után kutatva. Akinek van etetője és finomságokkal látja el eme apró szárnyas barátainkat, ingyen előadásra számíthat. Hajnalban füttyögnek a rigók, hosszú trillázó monológusokat eregetve a környéken.
