TOP BOTTOM 1250x200

  • Kiss Limpár Éva
  • Kultúra

Egy múzsa visszfénye

1zöld preraffaelitaEz a nyakék (és a hozzá tartozó szett) egy múzsa halvány visszfénye a jelenben - egy múzsáé, aki életében is csak tükröződése volt mások álmainak. 
  Elizabeth Siddal a preraffaelita művészeti mozgalom rajongott ikonja és jelképe volt a 19-ik század közepén.
 
 
 Férje, a festő és költő Dante Gabriel Rossetti egész életműve az ő alakja köré épült - szinte mindegyik festményén az imádott Elizabeth látható, gazdag öltözékekben, festői, merengő pózokban,  furcsán modern, mégis középkori szépségű, nagy vörös hajkoronájú nő.
eliz
 
 
 
Sógornője, Christina róla szóló verse hűen adja vissza színpompás szépségét, de tükörkép-sorsának magányát is: 

"One face looks out from all his canvases,
One selfsame figure sits or walks or leans:
We found her hidden just behind those screens,
That mirror gave back all her loveliness.
A queen in opal or in ruby dress,
A nameless girl in freshest summer-greens,
A saint, an angel – every canvas means
The same one meaning, neither more nor less.
He feeds upon her face by day and night,
And she with true kind eyes looks back on him,
Fair as the moon and joyful as the light:
Not wan with waiting, not with sorrow dim;
Not as she is, but was when hope shone bright;
Not as she is, but as she fills his dream."

 

 

 

 

 Éles ellentét ezzel a ragyogással szemben Elizabeth egyetlen ismert önarcképe - festő volt ő is: ha nem volna az összetéveszthetetlen hajzat, nem gondolnánk, hogy ez a fájdalomtól megkövült tekintetű, sovány, mély árnyékokkal szabdalt arc ugyanaz, mint Rossetti viruló bálványáé. A művészfeleségek élete nem könnyű, Rossetti csapongott virágról virágra, Elizabethet pedig sorvasztotta a kor jellemző nyavalyája, a tüdővész és a kor szintén jellemző drogja, a laudánum nevű ópiumszármazék, ami végül tragikus, korai halálát okozta.

 

Ezt az ékszert egy Elizabeth-tel homlokegyenest ellentétes személyiségű és sorsú, vidám, ízig-vérig mai nő viseli majd - egy napfényes, déltengeri esküvőn, ahol nincsenek árnyékok. Úgy képzelem, hogy a múzsa, akit megidéztem, egy pillanatra felvillan majd, sápadt, lehunyt szemhéján át érzi a napsugarat, halványan elmosolyodik, aztán végleg eltűnik - hosszú, vörös hajszálai fátyolként úsznak utána, ahogy elillan.
1eliz zöld preraffaelita füli
(képek: saját, Wikipedia)
 
 1zöld preraffaelita karköto
 
Made with love by Mert nőnek lenni jó. All rights Reserved.