TOP BOTTOM 1250x200

V.Mert nőnek lenni jó

A szeminárium, amely ötlete és az elsők megvalósítása az én érdemem, mára viszont Bartalos Tóth Ivetával közös gyermekünk.
Minden rendezvény előtt elkészült az adott nap programfüzete, most ezt a levelet olvashattátok tőlünk:

"Tisztelt Vendégeink, Hölgyek és Urak!
Krisztina: Weörös Sándornak van egy gondolata, amelyet jelenleg egyfajta fő életigazságnak tartok: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra!”

Fogalmam sincs miért épp ezt ajánlom figyelmetekbe a mi ünnepnapunkon! Talán azért osztom meg, mert olyan nagyszerű ez szerint élni! Ugyanis csupán ennyi kell a boldogsághoz: tudatosítani, hogy csak önmagunk juthatunk el a magasságokba és a mélységekbe. Senki és semmi nem nyújthat számotokra, számunkra harmóniát a mindennapokba, csak mi, önmagunknak! Csak tudni kellene hogy mire is van jelenleg szükségünk! Ez milyen nehéz, nem? Gondoljunk csak bele, tudjuk, hogy mitől, kitől, hogyan, mikor, miért vagyunk boldogok? S ha már boldogok vagyunk mi az, amiben benne tudunk maradni?! Nagyon sokat meséltem erről a rendezvényről másoknak, és sosem tudtam pontosan megfogalmazni miért érezzük olyan felemelően tisztán évente kétszer, hogy jó nőnek lenni! Döbbenetes mennyiségű szeretetadagot kapunk Tőletek, olyan megfoghatatlan és épp ezért olyan értékes láncban táncolunk együtt, amelynek hála újra és újra jobbak szeretnénk lenni-emberileg és a szervezésben is! Hölgyek, ne feledjétek: Bennetek a létra: szeressetek ok nélkül, adjatok és szeressetek csupaszon állni a fedetlen lelketekkel, mert az a szabadság legmagasabb foka! Ez a mai üzenet lényege, s most már tudom miért is kezdtem eme sorokat ezzel!

Bartalos Tóth Iveta:

Mindig is abban hittem, hogy a boldog élet titka a boldog ember. Csak egy boldog ember teljesedhet ki az életben, a munkában, a családjában. A boldogság elhatározás kérdése. Sokan megkérdezik: nem erőltetett, ha valaki eldönti, hogy boldog lesz, keresi azt ezer apróságban, az ég kékjében, a fű zöldjében? Azt gondolom, teljesen mindegy, mibe kapaszkodunk, kapaszkodunk –e egyáltalán valamibe, hiszen élni csupán egyféleképpen lehet, érdemes. Boldogan. Mindenki megérkezik, majd elmegy egyszer. Ez a két dolog adott, - csak a keret adott. Minden más már tőlünk függ. Mi töltjük meg a vásznat színekkel, illatokkal, hangokkal, érzelmekkel. Boldogsággal. Ne féljünk hát használni őket! Ne féljünk attól, hogy koszosak leszünk festés közben! Félni csupán egy dologtól kell: hogy az a vászon fehér, érintetlen, üres marad. Május 21.-én festőtanfolyamot tartunk. Rengeteg színt teszünk ki elétek, ott lesz a palettán a boldogság ezer árnyalata. Mi hiszünk abban, hogy aki velünk tart, az ecsetet is ragad és soha többé nem fog félni sem a színektől, sem a boldogságtól.

                                                                                                 Szeretettel: Iveta és Krisztina"

Mindketten hisszük, hogy csak egy női nap nem változtathat meg egy sorsot, mert arra csak az egyén képes, megéléseinek és tudatos folyamatának eredménye. Azt viszont biztosan állíthatom (talán Iveta nevében is), hogy egy nap képes motiválni, elindítani egy harmonikusabb jövő felé.

Erre most tavasszal hoztunk is példát Ingrid történetében, hiszen amikor először közénk jött még gondolni sem mert arra, hogy egykor, alig egy év elteltével kiáll és bátran mesél élete nehéz korszakairól.

Kantner Évi és a meseterápiáról szóló beszélgetésünk olyan szelíd volt, mint maga Évi!

Csernus Karesszal rádiós munkám során ismerkedtem meg, s azt hiszem neki köszönhetem, hogy ma már nem csak az szerint ítélem meg a borokat, hogy milyen a cimkéje.

Kiss Kósa Annamária és a Felvidék Szépe döntősei színesebbé tették a programot, Anna néhány motiváló ötletet is adott az öltözködéshez.

Durica Kati és Jankovic Nórával még egy órát tudtam volna beszélgetni, ugyanis a nő és az írás téma hozzám is közel áll, s roppant tanulságos volt a két hölgy eltérő meglátása, majd véleményeinek közös nevezője is az adott témáról!

Mórocz Magdinál nekem már meg sem kellett volna szólalnom..nem is kaptam vissza a mikrofont sokáig:), de a legutolsó története hallatán a könnyeim is folytak a meghatottságtól és a mondanivaló időtállósága miatt..

 Szóval az élmények, az emberek színes forgataga megint visszaadta a befektetett munkát!

A kedvenc fotósommal Göndör Lacival, aki mellesleg megörökítette a rendezvényt, Ivetával, a közös képen a Bolemant lányokkal, és hát a beszélgetés pillanatai a lányainkkal és Ingriddel!

Tudni kell, hogy a szeminárium ügyintézését nagyrészt most Iveta kísérte, így én kissé a felszabadultabb voltam az utolsó héten, és a szokásos feladataimat már elég jól átlátva be tudtam osztani az erőmet! Épp ezért volt energiám örülni, várakozni, álmodozni!

Jó nőnek lenni! Nem csak azért mert van ez a rendezvény, hanem azért is, mert most van a nőiségem minden fő eleme a helyén: s tudom ezért szerencsés vagyok.

De tudni kell azt is, hogy mindez nem volt ingyen, és vannak kemény életfeladatok mögöttem, a gyerekem és a kedvesem mögött is, és mindennap teszek a harmóniámért. Van, hogy egyszerűen csak kivárom amíg valami elcsendesedik bennem, vagy erősebb hangot kap.

Ma a kocsimba tolatott egy szemetesautó. (Innentől biztosan más szemmel nézem majd a keresztfiam régi kedvenc játékát!) Először lenyeltem a könnyeimet, amikor a kocsimat törve láttam, de hazafelé zokogva sírtam. Mert bár a kocsi is csak egy tárgy, de nekem a kényelmemet, a lehetőségeimet adja! Ez az első igazi KOCSIM.

Miközben a sokkomat kisírtam rájöttem, hogy nem csupán emiatt hullatom a könnyeimet, hanem sok más apróság fájdalma is van benne.

Szóval kiürítettem a zsákom ha már volt apropója  a dolognak!

Jó nőnek lenni, mert embernek lenni jó. Javulni, javítani, tenni és szeretni. Elfogadni, elengedni, mosolyogni és ölelni. Van kit, van hol! S nézhetnék mindent másképp, de nem adok abból, hogy csakis szeretettel érdemes. A szó elcsépelt bár, de annál gyakrabban használom, mert mindig kap egy új jelentést!

Ma még jobban megszerettem Ivetát, mert mellettem volt a baleset pillanatában, és segítségemre sietett, amit tudott megtett! 

A kedvesemről tudtam, hogy milyen nagyszerű ember, de ma megint beigazolódott: mert ki tudja hogy, de ott termett amikor kellett, és megölelt! S nem történt tragédia, mindenki megúszta és a kis autóm is hamar a régi lesz, de él bennem a mondás, miszerint a barátot bajban ismeri meg az ember!

S nekem annyi barátom van, mert annyi bajban voltak már mellettem, sokan...

Szóval ez a mai is jó kis tanulság!

Köszönöm a Gondviselésnek!

Made with love by Mert nőnek lenni jó. All rights Reserved.