Na, mi lesz már vakáció?

Ha mérni lehetne melyikünk várja jobban a nyári szünetet, én, vagy a gyerekeim, tuti nyernék! Na, nem állítom, hogy ezt a tulajdonságomat nem örökölték, mert minden adandó szabad napot, ünnepet nagyon tudunk várni. Ahogy megy az egyik, a következő tartja bennünk a lelket. A két hónap nyári szünet pedig maga a menyország. Most leírhatnám, hogy ilyenkor sokkal több a dolgom a fiúkkal, sokkal elfoglaltabb vagyok, de nem! Amikor lehetőség van rá, én is tovább alszom, jöhet az ágyba kávé (jöhetne, mert ilyen még nem volt...) , olvasgatás, napozás, gyors terasz ebédek, csavargások (milyen jól is tud esni a hűs pláza falai közöttJ). Nade! A szünet jó, a szünet arra van kitalálva, hogy kipihenje magát baba és mama. Ennyike.

 

Az iskola, mint „szitokszó” szeptember elejéig el sem hangozhat, nagyon figyelek mit mondok. Aztán világot látni is jó, és erre is remek alkalom a vakáció. Főleg, ha nem kell megküzdened egy szerelmes tinivel, aki nem érti miért kell bárhova is elutazni...

Ugye, korukból kifolyólag a nagyszülőkkel töltött nyaralás már nem játszik, és meg is szokták, hogy mindenhova együtt megyünk. Mi is megszoktuk. Meg talán most már nem is lenne ügyes egyedül hagyni őket a házban...ők ezt biztos máshogy gondolják.

Anno voltak kísérleteink a kettesben töltött utazásra, de a ki nem mondott szavak mögött mindig az volt, milyen jól éreznék itt magukat a gyerekek és biztos, hogy legközelebb velük jövünk. És velük is megyünk! Hálás vagyok a sorsnak, hogy ők is akarnak.

Ezért szülőként tenni kell a hétköznapokban, hogy így legyen. Ők is élvezik a velünk töltött nyári napokat, hogy együtt durran a gyerekpezsgő június végén, mikor kicsengetnek, hogy együtt hallgatunk nagyokat szeptember elején, mikor vasalom az évnyitóra az ünneplőt. Nyáron is egy egységben, egy célért, hogy a vakáció soha ne érjen véget, hogy örökre süssön a nap, hogy mindig nevetéstől legyen hangos a ház, állandóan grillezés illata legyen a teraszon, és töröljék el a szeptembert! Na, ez lenne a cél!

De a legfontosabb: már csak huszat kell aludni!