• Boros Anna

Lejöttem a cukorról!

nosugar3Első körben azt a címet akartam adni az írásomnak, hogy lejöttem a szerről, de tartok tőle, hogy túl sok rosszindulató pletyka kapna szárnyra velem kapcsolatban. Meg aztán ilyen mondatokkal nem is viccölünk, na!

Szóval, arról már írtam, hogy nekiálltam tornázni (fiaim szerint edzeni...) és bevallom, van is látszata, azaz van is értelme. Ennek az oldal egyik főszerkesztője is tanúja, hiszen pár napja összeszaladtunk egy plázában.... nagyon vagány anyuka, egyik kezében szép kislány, másik kezében babakocsi, szép kisfiúval...nagyon bírom ezt a nőt.

Szóval, lement 7 kg! Kemény munka volt, büszke vagyok, megérte a sok szívás, lemondás, káromkodás, megbánás, megingás, csalás, blablabla.... De mindezt magamért tettem, mert a férjem szerint már kezdek egy gilisztára hasonlítani....ami persze nem igaz, mert ekkora giliszta talán valami trópusi helyen van és félnek tőle. Ebből is kiderül, hogy mi nők, ezt soha nem másért,  hanem magunkért csináljuk. Hogy hol a határ? Erről egy másik írás fog szólni...

Az ugye tény egy sikeres életmódváltás kapcsán,hogy az eredményességhez sajnos 70 százalék helyes étkezés, és csak 30 százalék mozgás járul hozzá....lehet, hogy 80/20? Ebbe bele sem merek gondolni.....igazságtalan mindenesetre.

És most szögezem le az elején (igen, az elején vagyunk, hosszú lesz, mu-ha-ha), hogy nem akarok senkit megváltani, lebeszélni a „hagyományos“ táplálkozásról, ez az én történetem, önző módon ezt osztom meg veletek. 

Akkor mégegyszer neki szaladok, elhagytam a cukrot, a fehér lisztet és kb. mindent, amit eddig nagyon szerettem. Ezt volt májusban. Úgyhogy nem kell írigykedni, nem volt ez egy gyalog galopp, egy háborút is meg tudtam volna nyerni az akaraterőmmel.

Hiba ott volt, hogy drasztikus voltam. Hiszen vagy csinálunk valamit, vagy nem?! Nemdebár? Maszatolni minek? Csak ennek annyi volt a hátulütője, hogy ha bármennyivel is több kalóriát jutattam be habtestembe, rögtön raktározni kezdi a kis édes. Hiszen végre kaja van, ő aztán fel nem dolgozza, ha megnyerte, hagy vigye!

Úgyhogy „update“-eltem magam, végiggondoltam, hogyan tovább és arra jutottam, nem diétásan, egészségesen akarok étkezni, ha már így nyomom a teremben, rovom a kilómétereket futva a kutyával,  illetve mindennap más mozgásformát találok ki, mivel zúzhatnám még magam..... tiszta hülyeség!

És most jön a reklám része....tadám! Van ám nekem egy blogom, ami  csupa finomsággal van tele, évek óta vezetem. És a jó hír az, hogy megint csupa finomsággal lesz tele. De az életmódváltós változatban IS!....

Olvassa ezt akinek hat anyja van...szinte hallom. No de! Mivel a balansz a legfontosabb az életünkben, vannak ám csaló napok, csaló étkezések nálam is. Nem vagyok szent és nem is akarok savanyú Jóska lenni. És erről is szól továbbra a blog, nem csak a megvilágosodott énemről. Úúú, ez milyen rossz duma már.....

Öntömjénezésből ennyi, találkozunk a www.bakeann.com-on, és a Fb-on @bakann és az Instagramon a @bakeanngastro név alatt, szóval a szokásos helyeken!

Sok csökkentett szénhidrátos , kókuszvirág  cukros puszi!

(Szerkesztői megjegyzés: Anna fantasztikus receptjeit nálunk is megtalálhatjátok, hamarosan! Úgy gondolom, egymás oldalainak propagálása nagyszerű dolog.)

Made with love by Mert nőnek lenni jó. All rights Reserved.