Azért vannak a jóbarátok?

 Tegnap a FB-on elgondolkodtam egy cikken. Hogy hányféle jó barát létezik?

 Az ételhez hasonló barátok, akikre mindennap szükséged van. A gyógyszer barátok, akik gyógyír neked, a

betegség barát, aki elővesz, ha szüksége van rád és a levegőhöz hasonlók, akik bár nem látod őket, de mindig ott vannak neked.

 

Bla-bla-bla....közhelyes kis cikk volt, ugye? De mégis elgondolkodtatott. Hogy állok én ezzel, ha épp nem hazudok magamnak. Szarul. Ennyike.

És most jön az, hogy megbántom azokat, akiket a barátomnak gondolok? Nem hiszem. Mert mindig igyekszem lefektetni az elején, mi várható tőlem...

De! Egy baráti kapcsolat elején mindig többet gondolunk a dologba, mint

ami majd kirityekedik belőle. Ugyanolyan, mint a szerelem. Vagy egy rózsaszín köd, egy öri-bari feeling és az „ez mindig így marad“ érzés. No nem?

 Aztán szép lassan, ahogy az új ember kezd beilleszkedni a hétköznapjaidba, na ott derül ki, egy hullámhosszon tudtok- e tovább működni. Mert mire vágyunk? Hogy ott legyen ha kell, de azért ő ne zúdítsa ránk a világfájdalmát, mert nem vagyok önként pszichológus. Vagyis, csak a jót akarjuk kivenni belőle.... Mert mi, én, nem vagyok az a könnyen megnyíló ésmostmindentitkomatrádbízom típus. És nem ülök nap mint nap nála, ahogy ő se törjön rám naponta. Ez van, nem kell húzni a szánkat, már nem vagyok húúúúsz éves. Van családom, ezer dolgom, gondolatom, ami nem ad teret az üres járatnak. Ja, hogy ez nem az? Vele nem?

Na! Akkor Ő az igazi barát! Akivel ezek a problémák fel sem merülnek. Lehet,hogy még így sem tud rólam mindet, talán nem is fog, de ez az én döntésem. És, hogy ritkán találkozunk? De akkor ünneplőbe öltözik a szívem és falom a szavait. Lehet, hogy nekem anyám, a férjem a legfőbb bizalmasom, de neki már megnyílok és én is kíváncsi vagyok rá. Ami fontosabb, mintha én zúdítanám rá a problémáimat. Vele elteszem a mobilt és nem csekkolom az Instagramot, hogy whats up?!

Ő A barátnőm.És igenis fontos, hogy a sok sekélyes, képmutató, viselkedős kapcsolat közül kiemeljük az igazán értékeset, a drágakövet, mert annyira ritka. És vigyázzunk rá, mert törékeny. És nekem ő kell x év múlva is, ahogy egymásra találtunk x éve. Fura, mert ha közkedvelt vagy, sok „barátod“ van....jajj, dehogy van! Ő van. És talán 40 fele ezt már észre lehet venni, illene.

Drága barátnőm, lehet,hogy nem találkozunk túl gyakran, de ez mit sem számít, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Őszintén, kíváncsian. Nem megosztva, nem hashtegelve.