A könyvespolcomról: Michelle Obama- Így lettem

Ez az első önéletrajzi könyvem, mármint amit elolvasok, nem amit írtam...mert még sosem írtam könyvet...ah, hagyjuk is!

Karácsony előtt jelent meg az ex first lady önéletrajzi könyve, hatalmas eladási példányszámmal, már a megjelenést követően. Általában szkeptikus vagyok az ilyen könyvekkel, sok a divatos téma, könyv, és valljuk be manapság bárki írhat könyvet. De vágytam rá, és a Jézuska a fa alá tette! Mit mondjak, a drágább ajándékot is űberelte, úgy örültem neki.

Másnap neki is álltam, mikor is szembesültem vele, hogy 440 oldal vár rám...

Bevallom, ilyen vastag könyvet még sosem olvastam. Mentségemre szolgál, és szégyenemnek is érzem, úgy egy éve kattantam rá jobban a könyvekre. Az okokról itt olvashattok!

Rögtön az elején tisztáztam magamban, miért is akarom én elolvasni, mire vagyok kíváncsi? Biztos őrá? Nem a férjére, az ő sorai közt? Valamilyen csámcsogós könyvet várok, érdekes pletykákkal? Az első tíz oldal után erre választ is kaptam.

Ez a könyv Michelle Obamáról szól. Őt ismertem meg belőle, majd csak ezután a családját, a munkáját. De végig az ő története vezetett, örömei, bánatai! Részletesen ír gyerekkoráról, családjáról, első szerelméről, az iskoláról. A tanítás, az iskola nagy szerepet játszik a könyvben, mert majd kiderül, elsőszámú szívügye ez téma és first lady-sége ideje alatt mindent megtesz annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet ennek fontosságára. Elárulja, hogy bizony mindig is éreztették vele hogy fekete, amiről nem panaszkodik, sőt végtelen büszke származására és csupán tényként említi. De mégis más volt, mint a többiek, amiért szintén nem tudott beleolvadni a nagy átlagba. Jött a középiskola, ahova reggelente majd 2 órát buszozott, majd az egyetem jó messze. Miután lediplomázott, mint jogász, saját városában vállalt állást és továbbra is otthon lakott, mert neki az volt a jó, az adott biztonságot. A jövendőbeli férjének ő volt a mentora, így alakult ki a szerelem két ellentétes habitusú ember között. Majd, persze csak nagyvonalakban írom, jött Barack Obama politikai karrierje, ami keményen megedzette a házasságukat, és nem minden kérdésre volt egyértelmű válasz. Erről a nehéz időszakról is őszintén vall. És persze az elnökválasztás izgalmai és a Fehér házban töltött kétszer 4 év eseményei, impulzusai...mind, mind őszintén papírra vetve. Ami kedves az is, és ami nem, ugyanúgy. 

Hogy mit vártam ettől a könyvtől? Nem tudom. De sokkal többet kaptam! Megismertem egy okos, szellemes, értelmes nőt, aki ugyanolyan normálisan gondolkodik mint mi, akinek van értékrendje, humora, küzd a családjáért és mellette aktív harcosa a jó ügyeknek. Bármikor tettem le a könyvet, a folytatás fél perc múlva szippantott be újra...és máris ott voltam Michellel, ott ahová épp elkalauzolt.
Szerettem, újra olvasandó, büszkén helyeztem a könyvesszekrényem 2019-es polcára.

Mert bizony van, ami év végén menni fog, nem marad az ilyen fontos könyvek tásaságában.
Az élet túl rövid, hogy rossz könyvet olvassunk. De a jó könyv hetekig felemel, melengeti a lelkem. Ő egy jó könyv!

 

A könyv legyen veletek,
Anna