Ahogy a bemutatkozóban említettem, életem egy fontos részét képezi az ékszerkészítés - ami mindig vágyam volt - tanultam is ötvösséget, de a fémekkel való küzdelemben rendre alulmaradtam...
Pár éve fedeztem fel magamnak a sujtás technikával készülő tárgyakat (kövek, gyöngyök és egyéb elemek selyemfonál-foglalatba helyezése, talán így foglalható össze legegyszerűbben), és ahogy egyre többet foglalkozom vele, azt érzem, találtam egy kifejezési formát a bennem élő mini-univerzumnak - tehát amellett, hogy használati tárgyakat, viselhető holmikat készítek (a viselői számára nem kell, hogy feltétlenül többet jelentsen egy nyakék egy nyakéknél...), titkos örömöm, hogy egyben egy gondolatomat, hangulatomat látom megtestesülni.
A Július 5-i szabadnapot kihasználva egy családi kirándulást terveztünk, mégpedig Pápára.
Pápa nagyjából 90 kilóméterre található tőlünk, ez a távolság és a vele járó utazás nem jelent gondot a gyerekeknek sem. Mivel mindketten viszonylag hiperaktívak, az út során is le kell foglalni őket valamivel. Az indulásra már telepakoltuk az autót különböző játékokkal, a nagyobbik részére könyvekkel, na és persze kajával, merthogy a gyerekek általában már abban a pillanatban megéheznek, mikor az autó elhagyja a telekhatárt.
Bármilyen előszót, köszöntőt, általában nehézkesen ír meg az ember. Javítgatja, cserélgeti a szavakat, keresi az alkalomhoz leginkább megfelelő kifejezéseket, hogy a megírt szöveg igazán kifejezze az adott pillanat fontosságát.
A mi feladatunk, ezeknek a köszöntő soroknak a megírása most minden ilyen tehertől mentes, hiszen mi is, ti is régóta vártunk arra, hogy legyen végre egy olyan oldal, ahol mindkettőnk írásaival találkozhattok, megtalálhatóak a rendezvényeinken készült képek, az azokról írt beszámolók, valamint az eddig publikált, újságokban, más weboldalakon található írásaink és rólunk szóló cikkek, riportok, képanyagok.
Ha utazóról beszélünk mindenkiben beugrik egy kép. Talán hátizsákos fiatal, kezében térképpel vagy újabban mobiltelefonon pötyög, vagy lassan hömpölygő turistacsoport, akik színes esernyőt követve haladnak át a városon, esetleg jómódú nyugdíjasok mosolyogva belehajolva a szélbe egy jacht tetején exotikus tájak felé haladva. Rengeteg variáns van.
Ahogy a bemutatkozóban említettem, életem egy fontos részét képezi az ékszerkészítés - ami mindig vágyam volt - tanultam is ötvösséget, de a fémekkel való küzdelemben rendre alulmaradtam...
Ha utazóról beszélünk mindenkiben beugrik egy kép. Talán hátizsákos fiatal, kezében térképpel vagy újabban mobiltelefonon pötyög, vagy lassan hömpölygő turistacsoport, akik színes esernyőt követve haladnak át a városon, esetleg jómódú nyugdíjasok mosolyogva belehajolva a szélbe egy jacht tetején exotikus tájak felé haladva. Rengeteg variáns van.