Néhány hete van ugye egy rókakutyánk és amióta ez a kiskutyus beköltözött hozzánk, Noémi imád mindent, ami a rókákkal kapcsolatos.

Pontosan ezért  bátran választottam Farkas Róbert Első könyvem az univerzumról című könyvét, amelyben rókapapa a csillagok születéséről mesél a kisrókának.  A könyvben olvashatunk a naprendszerről, a csillagokról, de még az atomokról is.

És itt felmerül a kérdés, mennyire kell ezekről egy hat éves gyerekkel beszélgetni?  Miért ne kellene, lehetne? Egy gyerek számára bármi lehet érdekes, ha azt a megfelelő formában mutatjuk be neki. Így volt ez nálunk is. Maga a könyv, a szép illusztrációk mellett pár soros magyarázatokat adott, melyekre aztán én építettem tovább a saját tudományos "meséimet".

Az olvasottak azóta tovább élnek. Noémi lerajzolta a naprendszert és pici legók segítségével szemléltettük, hogyan is épülhet fel egy atom. Az olvasás, szemléltetés fázisába a 11 éves is bekapcsolódott és ő is tovább bővítette a történetet a kicsi számára.

Rókapapa meséje életre kelt. Noémi a bolygók neveit tanulja, kérdezi, hogy világíthat a Hold, ha nincs saját fénye. Úgy sikerült behoznunk egy kis tudományt az életébe, hogy az cseppet sem tűnt tanulásnak, feladatnak, csupán egy mese volt, amelyről még sokáig lehet beszélgetni.

Ebben az egész mozgalomban, feladatban, vagy küldetésben, amit Krisztinával ketten felvállaltunk, rengeteg a nehéz pillanat. Merthogy mindaz mögött, amit láttok megjelenni tartalomként a Facebookon, az Istagramon, ezen a weboldalon, videó formájában a youtubeon, rengeteg idő, energia és más befektetés is van.

Ott vannak még továbbá az interaktív tartalmak, hiszen szemináriumokat és klubesteket, workshopokat is szervezünk és azokkal sok esetben még több feladat jár. Azok mégis másak annyiban, hogy utánunk mindig gyors visszaigazolást kapunk a munkánkra. Beszélgettek velünk, írtok, üzentek a vendégkönyvbe írva pár sort  és elhihetitek, hogy ezekért igen is megéri dolgozni.

A nyarunk is feladatokkal teli.  A júliusi teltházas klubest néhány hete volt csupán, de augusztus végén már újra találkozhattok velünk. Krisztina szeptember elsején a Szerető fegyelmezés workshopon is várja mindazokat, akiket a téma érdekel.

Egész nyáron forgattuk a youtube videókat, jelenleg három van feldolgozás alatt és újabb forgatások várnak ránk a hónapban.

A könyvünk kéziratát néhány hónapja leadtuk, s mivel azt az októberi szemináriumon tervezzük bemutatni, sok teendővel jár, aktívan dolgozunk  a részleteken.

,,Elég! Nincs több cici, vége...! Nem adom!" Ilyen mondatokat sziszegtem dühösen leggyakrabban az elmúlt hónapokban, miután a fiam éjjelente óránként ébresztett egy újabb anyatej adag reményében. Most lesz 18 hónapos és úgy döntöttem, nem szoptatom tovább. De ezt még leírni is nehéz, mert kettős érzések harcolnak bennem. Ostorozom magam, amiért legalább két éves korát nem várom meg, másrészt érzem, már túl nehéz nekem! 

Tizennyolc lett. Nem a fiam, a házasságom. Hihetetlen! Nem mondom, hogy észrevétlenül telt ezt a sok év, de csak eltelt... 

Azt hiszem, erre mondják, hogy gombócból is sok. Az biztos, hogy sok gombóc volt a torkomban menet közben, nem tagadom, de nem is bánom. Hol izgalomból, szerelemből, dühből, meg a fene tudja miből...