A koronavírus-járvány „csupán” néhány hete vált hétköznapjaink szerves részévé, mégis már most észlelhető, mennyire megváltoztatta az emberek véleményét az eddig ajnározott celebnőkről és közösségimédia-sztárokról.
Gombóc a torkomban. Megpróbálom lenyelni, de ahogy egyre nagyobbakat nyeldesek, kiszárad a szám. Na jó, igyál vizet, mondom ki hangosan. Feltornázom magam és kikecmergek a konyhába. Automatikus, természetes mozdulattal engedem meg a csapot. A mosogató aljához loccsanó víz sugarának hangja élesen csapódik bele a csendbe. Jól esik most ez a zaj. Kijózanít.
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy építkezés.
A Torony alapjait nagyon-nagyon rég vetették meg, vérben és sárban, öldöklő küzdelemben a megmaradásért. Így születik minden, de minden.
Mikor az alapok álltak, az ősöknek végre volt hol megvetni lábukat az ingovány fölött, folytatták hát a munkát. Fényre vágytak, felemelkedni a sárból!
Évről-évre finomodott kezük alatt a durva kő, a tudás gyarapodott és az építkezés minden egyes új ötlettel gördülékenyebbé vált. Maradt idő körülnézni az egyre magasodó falakról, a láthatár kitágult és madarak rajai cikáztak a állványzatok között. Az emberek énekelni tanultak tőlük és hálásnak lenni.
A 21. század egyik legsötétebb éve 2020 volt, amikor egy megállíthatatlannak tűnő világjárvány söpört végig a földrészeken.
Kezdetben nem vették kellően komolyan az emberek, mint ahogy semmit sem, ám a koronavírus nem adta meg magát. Így sok ország magas árat fizetett azért, amiért könnyelműen vették ezt az addig ismeretlen kórokozót.