Néhány napja ünnepeltük a NŐNAPOT. Nekem, aki egy elsősorban nőknek és nőkből formálódó közösségét alakítgat, különösen fontos ez a nap.
Nem volt ez mindig így. Számomra is csupán egy volt ez a többi nap közül.Mára ez már az én ünnepem is, s összefüggésben van ez azzal, ahogy magát a nőiességemet élem meg. Mert már megélem. Szeretek nő lenni, büszke vagyok rá.
Szeretem a női lét energiáit és ezen a ponton nem azokra gondolok, amelyeket elsőként társítanak vele. Hiszek benne, hogy a női erő összetart, sebeket gyógyít, ellenfeleket békít, előre viszi a világot. Tanít, segít, ösztönöz, példát mutat. Változásokra sarkall, átrendezi a világ energiát és nem úgy, hogy férfi vehemenciával indul a harcba, hanem úgy, hogy a saját ősi, teremtő erejét kamatoztatja.
Tegnap este Alistánra érkeztünk Ivetával, hogy ott is beszéljünk a könyvünkről, és az anyasággal, a nőiességgel kapcsolatos gondolatainkról. Sokadik állomása ez az ,,Anyább" anyáknak, (amiért nagyon hálásak vagyunk) de minden helyszín maradandó, mindenhol akad egy arc, egy szó, amely emlékeztet később is milyen hangulat uralkodott a bemutató alatt. Nekem különösen érdekes találkozások ezek, mert szeretem fürkészni az emberek arcát, hiszen a mimikájuk többet mond ezer szónál. Ezért érdemes leginkább elindulni otthonról.
Ez az első önéletrajzi könyvem, mármint amit elolvasok, nem amit írtam...mert még sosem írtam könyvet...ah, hagyjuk is!
Karácsony előtt jelent meg az ex first lady önéletrajzi könyve, hatalmas eladási példányszámmal, már a megjelenést követően. Általában szkeptikus vagyok az ilyen könyvekkel, sok a divatos téma, könyv, és valljuk be manapság bárki írhat könyvet. De vágytam rá, és a Jézuska a fa alá tette! Mit mondjak, a drágább ajándékot is űberelte, úgy örültem neki.
Három éve áll a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának élén, dékánként. Mi, Szlovákiában élő és tevékenykedő magyar nők Bárczi Zsófiát mégis inkább a tudományos, irodalmi munkássága kapcsán ismerhetjük, pedig kiemelten figyelhetnénk rá, akár példaképként is, hiszen anyaként, feleségként funkcionál ebben a komoly pozícióban. Hogy miért emelem őt példaképeim közé, milyen ember, hogyan tud működni, milyen a jelleme, a következő beszélgetésben kiderül!
Pár napja fejeztem be Paulo Coelho: Házasságtörés című könyvét. Mindezt a házasság hete tiszteletére, elég abszurd! Első könyves vagyok, ami Coelhot illeti...még sosem olvastam tőle a rengeteg idézeten kívül semmit, pedig itt sorakoznak a polcomon. Trendi volt, megvettem. Nem állítom, hogy elájultam a könyvtől! Nehézkesen kivehető párbeszéd, közhelyes ömlengés több oldalon keresztül, kihámozandó cselekvés, de! Amikor a végére értem, megérkezett a mondanivaló is, a számomra írt mondanivaló!