Szeretem a vasárnapot... az igazi húsleves illatú vasárnapot... Ez az a nap, amikor többnyire otthon vagyunk, és kipihenjük a hét fáradalmait. A kikapcsolódást a főzés jelenti nekem, az, hogy délelőtt elfoglalhatom a konyhát, és alkothatok. Ma még a nővérem is meglátogatott minket a gyerkőcökkel, és megörültem, hogy készíthetek valamilyen sütit is.
Nagyon sok ételallergiával küzdő ember van, már egyre több élelmiszer okoz egészségügyi gondokat. Azt kell, hogy mondjam az egyik „legrosszabb“ a tojásallergia. Sajnos, hogy szinte minden egyes termék tartalmaz tojást. Így nagyon nehéz édességet, vagy akár ételt készíteni. Magam is próbálkozom sok fajta liszttel, ami megfelelne egy finom piskótához, DE NAGYON NEHÉZ. (Bár ugye a remény hal meg utoljára!) Most is készítettem egy tojás, glutén, cukor és tejmentes tortát, amire mondhatom, hogy a tésztája puha lett. Bár kérdés, hogy meddig?
A boltban kenyér néven árult valamik egyre kevésbé ehetőek. Szivacsok, pöffetegek, malátával színezett álbarnák, habkönnyű, érintésre morzsává porló, ízetlen izék. Pár éve úgy döntöttem, elég, és elkezdtem saját kenyérrel kísérletezni.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kedvenc helyünk... Egy kicsike olasz étterem, ahol a párom ezt az ételt szúrta ki magának. Nagyon ízletes volt, így nem is volt kérdéses, hogy otthon is elkészítsem. A körte és a márványsajt kéz a kézben járnak, ez a két alapanyag hihetetlen módon harmonizál egymással.
Amiben csoki van, az csak jó lehet. Ha otthon készítetek ilyen típusú édességet, ne a kakaópor minőségén spóroljatok, hiszen attól lesz a töltelék igazi, csupa csokis. Íme a recept: